Ugrás a fő tartalomra

Forróság és a klasszikus férfiöltözet

Forróság és a klasszikus férfiöltözet

Agyzsibbasztó hőség van, így kell írni erről és arról, mit is tud kezdeni vele a klasszikus férfiviselet. Előre bocsátom, hogy a nyári forrósággal nem sokat. A problémát a következő kép mutatja. Íme jómagam, 2023. júliusában egy vizsga előtt. Lehet, hogy az épületen belül viselhető volt a hőmérséklet, de kint túlságosan meleg volt, amire az emberi test hőleadással válaszol. A hőleadás izzadással érhető el, aminek ez az eredménye.



Ezt a kinézetet több okból is szeretnénk elkerülni. Az izzadságfoltos ruha nem szép. Magára az izzadás felszívására amúgy az alsótrikók (nem atléták!) jó megoldások, de nem ebben a hőségben, amikor legszívesebben a saját bőrünket is a fogason hagynánk. Az átöltözés a munkába való megérkezéskor is működhet, csak nálunk rezsicsökkentés okán nem volt meleg víz egy évig. És persze ott van még a megoldás, hogy a klimatizált otthonunk garázsában az emígyen fel nem forrósodott autónkba szállunk, feltekerjük a klímát, hogy inkább fázzunk út közben, majd a munkahely klimatizált garázsában szállunk csak ki a mozgó hűtőládánkból. Ha valamelyik része a receptnek esetleg nem áll rendelkezésre, azon már főjön (szó szerint) a kedves olvasó feje (hasonlatosan a szerzőjéhez).


Más klímára találták ki a klasszikus férfiöltözetet


A klasszikus férfiviselet ismeri a nyarat. Sőt van külön kifejezés a három évszakos ruhákra, ami az ősz-tél-tavasz hármast takarja és a nyári viseletre. A nyár más. Minden más időszakban újabb rétegek felvételével lehet a hideghez alkalmazkodni, de a zakó+ing+hosszúnadrág kombinációból nincs mit levenni. Ahogy más írásaimban, itt is maradok az üzleti és "utcai viselet" (ami tudtommal nem dress code, de létezik a kifejezés) elemzésénél. Nem térek ki a formális viseletre (zsakett, szmoking, frakk), ami a maga kötöttségében télen nyáron azonos alapokon nyugszik. És nem írok a strandviseletről sem, bár lehet, hogy képekben később meg fog jelenni.


A klasszikus férfiviselet alapjait Angliában fektették le és ez sok tekintetben ma is rányomja a bélyegét öltözködésünkre. Anglia ugyanis egy nem túl meleg vidék, sőt inkább hűs, ahol egy zakó még jól is jöhet.


Nézzük meg London klímáját (alább). Nyáron 25 °C alatt marad az átlagos napi maximum (azaz, amikor a legmelegebb van). És este bizony lehűl az idő, azaz a színház után elkélhet az a zakó.


Párizs éghajlata melegebb, de nem sokkal. A július és augusztusi meleg már kicsivel 25°C felé kúszik és este sem hűl le annyira.



No de mi van székesfővárosunkkal, Budapesttel? 26-28°C-os átlagos maximumok, azaz átlagosan 4°C-vel melegebb van, mint Londonban. És este is kevéssé hűl le a levegő. Ezek átlagok az elmúlt 30 évre nézve. Az utóbbi években azért nem ritka a több nap egymás utáni 35°C feletti hőmérséklet! Ez a különbség az atlantikus és a kontinentális klíma között.



Nem lenne teljes az összehasonlítás, ha egy olasz várost ne raknék ide. Milánó nincs tengerparton, ellenben a divat egyik jelentős városa. Nagyjából olyan meleg lehet az ábra alapján, mint itthon. Azaz van mit tanulni az olasz nyári öltözködéstől.



Milyen a klasszikus férfiöltözet nyáron?


Itt el lehet mondani mindazt, amit minden évben elmond minden férfiöltözködéssel foglalkozó. Viseljünk könnyebb, szellőző anyagokat, leginkább lent. Len ing és len öltöny. Az öltönynek ne legyen belső bélése vagy csak félig legyenek bélelve. Ez segít egy kicsit. Tehát az anyaggal lehet játszani, a klasszikus férfiöltözet attól nem változik meg. A nyakkendő elhagyásáról vitatkozhatunk, de nem az fog melegíteni. És ha mégis úgy gondolja a kedves olvasó, hogy a nyakkendő melegít, akkor a csokornyakkendő tényleg nem fedi a mellkasunk. A vádli felé érő öltönyzoknit lecserélhetjük egy rövidebb verzióra. A bőrcipő nem fog túl meleg lenni, de lecserélhető egy loaferrel / mokaszinnal. A mokaszinokhoz elég balerinazoknit hordani. Egy kis enyhülést ezzel is elérhetünk.



Ezek a praktikák amúgy működnek 25–30°C fok között. Azaz ekkor még simán lehet öltönyben létezni. Én tengerparta nem venném fel, de nem is vagyok az angol tengerparthoz szokva.



Öltöny nem lehet 40 fokban viselni


És akkor jön a kérdés, hogy mi van 30°C felett, sőt mi van 40°C-ban? Szerintem az, hogy a 18 °C-re hűtött irodában lehet öltönyt hordani. Azon kívül is persze lehet, de nem lesz semmiképpen jó élmény. Azaz leírom: a klasszikus férfiöltözetet nem erre a fóróságra találták ki!


Roger Müller szettjei általában tetszenek, de ezt túlzásnak tartom.

A fentebb látható rövidnadrág és zakó kombináció nem fog segíteni. A felsőtesten van túl sok ruha.


Valahogy próbáljuk túlélni ezt az időszakot (és gondolkodjunk el azon, hogy az öltöny hordása vagy nem hordása a legkisebb problémánk a klímaváltozás kapcsán).

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Black tie - minden, amit tudni kell róla

A black tie egy öltözet előírás, ami a félformális / informális megnevezéssel is jelölnek. Legtöbbünk számára ez megtévesztő, hiszen ez az az öltözködési előírás, ami a legformálisabb, amit valaha viselünk. A formális a zsakett (nappal) vagy a frakk (este) lenne. Remélem a kedves olvasónak lesz lehetősége olyan eseményre mennie, ahol black tie előírás van (én borzalmasan sajnálom, de valahogy a természettudósokat ez elkerüli). A következőkben bemutatom a sok apróságot, amitől egy öltözet megfelel a black tie-nak. Valamint felhívom a figyelmet a buktatókra, amelyek elronthatják a kinézetet. Lehet, hogy ma már kevesen ismerik az előírásokat, de ha már pénz adunk ki egy szmokingért, akkor az tényleg legyen az és nem annak kinéző valami. Sajnos nagyon sok ilyen van a piacon, mert a ruhagyáraknak egyszerűbb a meglevő öltönyeiken egy kicsit módosítani, hogy azt szmokingként adják el. A black tie a nevéből eredően alapvetően fekete és fehér színekkel operál. A legtöbb ruhadarab fekete, ki

Miért hordanak egyre kevesebben klasszikus férfiöltözetet?

A címadás is direkt problémás. „Klasszikus”-nak művészetben az ókori görögre vagy rómaira hajazó, abból ihletet merítő művészeti alkotásokat (beleértve épületeket is) nevezzük. Azaz valami régi. Öltözködésben messze nem megyünk ennyire vissza, nem tógában járunk, sőt már a XIX. század ruháinak a jelentős része is maskarának tűnne, ha felvenném az utcára. A házak és szobrok lassabban változnak, mint az öltözködés. Szinte minden férfidivattal, férfiöltözködéssel foglalkozó gyakran visszatér ahhoz a kérdéshez, hogy a szívünknek oly fontos öltözködési szokások, ruhadarabok miért kopnak ki a világból, miért követik oly kevesen előírásait? A megfejtések sokrétűek. Nálunk szokás a szocializmus időszakát okolni érte, bár Nagyapámon mindig öltönyt láttam és aktív, felnőttkora alapvetően erre az időszakra esett. Bányamérnök volt. Minden nap lement a tárnákba megnézni az érckitermelést. Csodálatos, saját maga által csiszolt köves mandzsettagombokat örököltem tőle. Nem rendszerek és ideológ