Bejárta a magyar médiát, hogy Rihanna a Super Bowl félidei show-jában a Pécsi Gloves International (itthon Karma Pécsi Kesztyű néven találod őket) egy tűzpiros báránybőr kesztyűjét viselte. Engem nem lepett meg, hogy akár világsztárok is magyar kesztyűben mutatkoznak, mert van némi sejtésem, hogy maradt Magyarországon ruhaipar.
A rendszerváltás után és a kínai könnyűipar felemelkedésével úgy tűnt, hogy egész Európából, de Magyarországról biztosan eltűnt a ruhaipar. Ami nem is biztos, hogy rossz dolog, hiszen, ami magyar az csak rossz lehet (kivéve a Rubik kocka). Legalábbis volt (van?) egy ilyen önsanyargató elképzelésünk a világról. A mindent IS a magyarok találtak fel és a semmi jót nem állítunk elő között van az igazság.
Csak azért nem veszünk magyart, mert nem bízunk a minőségben?
Nem egyszerű magyar ruhaipari termékekkel találkozni (vagy legalábbis ez az érzésem). Ha bemegyünk egy plázába, akkor az ott levő boltok polcain bizony nem éppen magyar termékeke vannak. Az olcsó "fast fashion" Bangladesből, Indiából, Indonéziából, stb. áramlik (érdekes, hogy mára talán már igen kis mértékben Kínából). A magyar cégek pedig vagy saját bolthálózatot tartanak fent vagy bérmunkáikkal találkozhatunk a boltokban. Vannak márkák, akik nálunk varratnak. Mi meg megvesszük, mint német, francia, olasz ruha.
Vannak cégek, amelyek azonban – szerencsére – túléltek vagy fel lettek támasztva.
Én kevés magyar ruhaipari céget ismerek. Pedig engem még érdekel is a téma. Annak idején a sajtót is bejárta a hír a Tisza Cipő márka felélesztéséről. A retro hullámmal jött vissza és lett megint tényező idehaza. Tényleg van egy ikonikus kinézete.
Túlélt az 1952-ben alapított Styl ruhagyár is. Már a '80-as évektől bérgyártanak, akkor Németországba a Bäumler-nek, ami az én szintemen egy igen jó nevű férfiruhamárka (az én szintem kitétel arra vonatkozik, hogy akinek csak a Gucci és a Louis Vuitton a márka annak nem kell ismernie). A gyár ma már csak Szombathelyen működik, ha nem is a Bäumler-nek de más cégeknek gyárt, viszont van sajátmárkás terméke is. Az első magamnak vett zakóm (valamikor 2000-2001-ből) egy Styl zakó. Ma is megvan, de inkább kímélem. Általában nagyon bejönnek a darabjaik, a decensebb, németesebb vonalt viszik Van egy csodaszép szalonjuk az Asztoria közelében. A kétsoros öltönyöm és zakóm is tőlük van.
 |
| Ez egy Styl zakó. Mondjuk az van beleírva, hogy Tommy Hilfiger. Kinek melyik hangzik jobban. |
Ismerek olyan ruhagyárakat, amelyek a rendszerváltás óta alakultak. Ilyen például a Titem. Egy anyagában finoman csíkos fekete öltönyöm van tőlük. Nagyon szeretek benne előadni, így hallgatók többször láthatták már rajtam.
Meg szeretném még említeni a Balance Cool & Elegant márkát. A céget 2000-ben alapították és fiatalosabb ruhákat gyárt. A fiatalabb és nálam lényegesen vékonyabb férfiaknak nagyon tudom ajánlani. Szinte minden nagyobb plázában lehet találkozni a boltjaikkal. Nekem sajnálatosan a ruháik jellemzően karcsúsított fazonúak, így számomra hordhatatlanok (ha nem akarok kötözött sonka kinézetet).
Végig ruhaiparról beszéltem és nem tervezőkről vagy szabóságokról. Vannak híres magyar tervezők és vannak itthon még ruhaszabók is. De az a világ az egyszeri egyetemi oktatónak nem elérhető. Így nem is tudok írni róla.
Végül miért is nem lepett meg, hogy a magyar bőripar még mindig tényező a világban? Egyszer a Gentleman Gazette videójában hallottam, hogy a kesztyűkínálatukat Magyarországon varratják. Erről lehet a linkben olvasni. Nem neveznek meg gyártót, de mindegy is, ha egyszer egy az öltözködős körökben elég ismert cég is úgy nyilatkozik, hogy Magyarországon hagyománya van a kesztyűkészítésnek, akkor van. Akkor is, ha erről mi magyarok nem biztos, hogy tudunk.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése